A devizahitelesek sok “mentőcsomagra” már nem számíthatnak, év végéig választhatják az árfolyamgát lehetőségét…
A tervezet szerint a svájci frank alapú jelzáloghitelesek 180, az euró alapú 250, a jen alapú kölcsönnel rendelkezők pedig 2,5 forinton törleszthetnek legalább 3, maximum 5 évig, de legkésőbb 2017. június 30-áig. Akik belépnek az árfolyamgát-rendszerbe, azoknál az aktuális és rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészlet különbözetéből a tőkét egy forintszámlán gyűjtik. A gyűjtőszámlán halmozódó összeg törlesztését az árfolyamgát megállapodás lejártával kell megkezdeni. A gyűjtőszámla kamatrészét az állam és a bankok átvállalják.
Az árfolyamgát alá szinte mindenkinek megéri belépni, hiszen miközben választástól függően 3-5 évig a jelenleginél 15-25 százalékkal alacsonyabb lesz az az összeg, amit havonta kell fizetni, a forintszámlán csak az eredeti hitel tőkerészlete halmozódik tartozásként. A halasztott fizetés pluszköltségei nem növelik érdemben azt az tételt, amelybe az eredeti hitel egyébként kerülne az adósnak.
Kinek éri meg?
A jelzáloghitelek úgynevezett annuitásos kölcsönök, ami azt jelenti, hogy a bank az adósoknak a tőke törlesztését a teljes futamidőre azonos összegben osztja el. Ennek kamattartalma a futamidő elején a legmagasabb, a legvégén pedig már szinte csak a tőkét kell törleszteni. Tehát azoknál, akik még a futamidő elején járnak, ugyanakkora felvett hitel mellett kevesebb tartozás fog felhalmozódni a gyűjtőszámláján, mint azoknak, akik egyébként ugyanakkora kölcsönt vettek fel, azonos feltételek mellett, de már a törlesztés vége felé tartanak.
Általánosságban tehát azt érdemes kiemelni, hogy akinek a hitel lejáratából már kevés idő van hátra, érdemes alaposan átgondolnia, belépjen-e az árfolyamgát rendszerbe, mert előfordulhat, hogy az árfolyamrögzítés végére jelentős tartozása halmozódik fel.
Viszont, ha a jelenlegi árfolyam-ingadozás mellett nem biztos, hogy fenn tudják tartani fizetőképességüket, akkor inkább válasszák az árfolyamgátat, hiszen 15-25 százalékkal alacsonyabb törlesztési terhet még el tudnak viselni, az 5 év pedig lehetőséget biztosít a megoldás kitalálására: többlet jövedelem elérése, kedvezőbb CHF árfolyam esélye, megtakarítási program indítása, stb.
Milyen jövőbeni árfolyamokra és kamatokra számíthatunk?
Nem tudom, nem vagyok jós. De szerintem a legtöbb devizahitel adós sem az…..
Más a helyzet, ha 5 év múlva számottevően csökkennek az árfolyamok és ezzel együtt a kamatok, vagy fordított helyzet áll elő, és tartósan magas árfolyamokra és megnövekedett tőkére, esetleg megemelkedett kamatszintre kell felkészülnünk.
Azt mindenképpen látniuk kell: ha érdemben nem változik a helyzet, akkor az árfolyamgát lejártával a jelenleginél is kilátástalanabb helyzetbe kerülhetnek a devizahitelesek!
Eredeti devizahitelük törlesztőrészlete ugyanis akkor visszatér a jelenlegi szintre és ezzel együtt meg kell kezdeniük a gyűjtőszámlán felhalmozódott tőke törlesztését is.
Javulás esetén persze egészen más lenne a helyzet,de azt már tudjuk, hogy nem szabad kockáztatni.
Kell egy megtakarítási program
Az ilyen kiszámíthatatlan helyzetre mindenképpen fel kell készülni. A legjobb, ha valaki félre tudja tenni azt az összeget, amellyel az árfolyamrögzítés ideje alatt kevesebbet kell fizetnie.
Mindazok a devizahitelesek (illetve deviza alapú lakáslízinggel rendelkezők) kezdeményezhetik, akik legkésőbb a gyűjtőszámlahitel első folyósításáig megfelelnek az alábbi feltételeknek:
- a devizakölcsönből származó fizetési késedelmük nem haladja meg a 90 napot;
- nem állnak fizetéskönnyítő program (a futamidő meghosszabbítása nem számít annak) hatálya alatt, illetve az ilyen programban való részvételt megszüntetik;
- akiknél az eredeti hitelösszeg nem haladta meg a 20 millió forintot;
Az árfolyamgát alá ütemezetten lehet majd bejelentkezni:
- áprilistól a közalkalmazottak igényelhetik az árfolyamrögzítést;
- júniustól a lakáscélú jelzáloghitelesek adhatják be a kérelmet,
- a szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezőknek szeptemberig kell várniuk.
A közalkalmazottak az általános feltételekhez képest további kedvezményeket is kapnak:
- egyrészt vissza nem térítendő juttatásként megkapják a tényleges, illetve rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészlet különbözetét a február 1. és az árfolyamrögzítés tényleges megtörténte közötti időszakra;
- másrészt kamatkedvezményt kapnak: a kamattámogatás mértéke 3 százalékos, amelyet minden, a családban nevelt gyermek további 1 százalékponttal növel − a felső szintet a gyűjtőszámlahitel ügyleti kamata jelenti.
- az kaphat ilyen kamattámogatást, aki az eredeti devizakölcsön (és gyűjtőszámlahitel) adósa vagy adóstársa, s az adott lakásban legalább 50 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, az adott lakásba van bejelentve és abban életvitelszerűen lakik.
- kizárja magát a kamattámogatásból az is, akinek az érintett lakóingatlanon kívül más ingatlana is van − kivéve, ha az adott ingatlan válás utáni tulajdonközösség megszüntetése, öröklés vagy ajándékozás révén került a birtokába.
- írásban jelezni kell továbbá a bank felé, hogy a közszolgálatban dolgozó bejelentette a munkáltatónak, hogy élni kíván az árfolyamgát II. megoldással és igényli a kamattámogatást. Fontos feltétel, hogy kamattámogatást csak addig kaphat a dolgozó, amíg közszolgálati jogviszonya fenn áll.
Kérjen részletes tájékoztatást az árfolyamgátról és a megtakarítási programról.
dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850. és 1/239-0370.
